A veszteségek állandó keresése, elemzése és eltávolítása a szervezet egyik legfontosabb tevékenysége. Veszteségnek számít mindazon tevékenység, amely közvetlenül nem állít elő a vevő számára értéket. Megkülönböztetünk szükségtelen, azaz megszüntetendő és az értékteremtést támogató, meg nem szüntethető veszteségeket.
A veszteségek 7 fajtáját 7 mudának is nevezik. Az angol kezdőbetűket kiolvasva a TIM WOOD mozaikszót kapjuk.
T – Transport – Szállítási veszteség
I – Inventory – Készletezési veszteség
M – Movement – Mozgási veszteség
W – Waiting – Várakozási veszteség
O – Overproduction- Túltermelés
O – Overprocessing – Felesleges folyamat
D – Defects – Hiba, selejt
+ a 8. veszteség: kihasználatlan dolgozói kreativitás
Szállítási veszteség: az anyagmozgatás fontos része a termelés kiszolgálásának, de a vevő szempontjából teljes egészében veszteség, mivel nem ad értéket a termékhez. Azt az anyagmozgatást tekintjük veszteségnek, amely több, mint az a minimális mozgatás, amire a termelés fenntartásához feltétlenül szükség van.
Készletezési veszteség: a folyamatok biztonságos működtetéséhez szükséges minimális készletnél nagyobb mennyiség. A készlet kényelmessé tesz, hiszen, ha probléma adódik, akkor nem kell azonnal beavatkoznunk. A probléma az, hogy a felesleges készletben pénzt tartunk, amelyet lehetne értékteremtő fejlesztésekre felhasználni, amelyek rövid időn belül pénzt termelnének.
Mozgási veszteség: jellemző mozgási (mozdulati) veszteség, ha az anyagot az egyik kezünkkel megfogjuk, majd áttesszük a másik kezünkbe. Az összes olyan mozdulat, amely nem ad értéket a termékhez, veszteséget okoz.
Várakozási veszteség: minden esetben, amikor valami miatt várakoznunk kell (gépre, emberre, utasításra, anyagra), veszteség keletkezik.
Túltermelés: a túltermelés legfőbb hibája, hogy elfedi a problémákat. Ha előre termelünk, nem vesszük észre, ha pl. leállt egy gép, kényelmessé válunk, hiszen azt gondoljuk, hogy bőven van időnk a problémák megoldására. A túltermelés során feleslegesen lekötjük a rendelkezésünkre álló erőforrásokat anyagi, humán és gépi kapacitást tekintve.
Felesleges folyamat: Feleslegesek azok a tevékenységek, amelyeket a rossz folyamat- vagy géptervezés eredményeképpen feleslegesen végzünk el. Felesleges tevékenység például, ha a vevői elvárásnál jobb minőségű terméket állítunk elő, mert bár ennek a vevő örülni fog, de nem fogja megfizetni.
Hiba, selejt: ha valamit nem csinálunk meg jól első alkalommal, akkor azt javítani, vagy rosszabb esetben selejtezni és újra előállítani szükséges. A legrosszabb eset az, amikor a hiba a vevőnél derül ki, hiszen ez a vevői bizalom csökkenését/elvesztését okozhatja a felmerülő nagyobb költségen túl.
Kihasználatlan dolgozói kreativitás: ki ismeri jobban a folyamatot annál, mint aki nap, mint nap dolgozik az adott géppel, összeszereli a terméket, ügyfelek visszajelzéseit hallgatja? Sok szervezet esik abba a hibába, hogy nem partnerként kezeli a munkatársait, nem igényli, hogy a dolgozók megosszák véleményüket, javaslataikat az adott folyamatok javítása érdekében.
A fenti veszteségeket gyakran nem érzékeljük a folyamatokban, mert megszokottá válik a mindennapok során az, amit és ahogy végzünk. Ez egyfajta „vakság”, amely normális emberi tulajdonság. Nem vesszük észre a problémákat, hiszen „mindig is így csináltuk”. Munkatársaink nagy tapasztalattal rendelkeznek a veszteségek azonosításában és megszüntetésében, a folyamatok optimalizálásában, az értékteremtés, ezáltal a jövedelmezőség növelésében. Profitorientált szervezetként a haszonért dolgozunk, de ne essen kétségbe, ha Ön kezdő vállalkozó, vagy anyagi okok miatt nem engedhet meg magának egy fix díjas megbízást: nyugodtan keressen minket – találunk megoldást arra, hogy segítséget nyújtsunk Önnek.